Villanyszerelő képzés

Villanyszerelő képzés

Mindenhol azt lehet hallani, hogy integrált oktatás (inklúzió = befogadás), a bökkenő csak ott van, hogy se tárgyi, se személyi feltétel nincs hozzá. Általában nincs egy helyen annyi sajátos nevelési igényű tanuló, hogy főállású gyógypedagógust foglalkoztassanak, ezért az utazó gyógypedagógus ingázik közöttük. A másik nagy probléma, hogy az egyéni vagy kis csoportos oktatás ingázott gyógypedagógussal sem lesz, mert ők nem szakoktatók, pláne nem mérnök-tanárok vagy más szakos középiskolai tanárok, hiába szereznek MSc. diplomát.

Az állami szakképzés romokba hever, az elmúlt 12 évben többször volt átalakítás amitől nem lett jobb a képzés. 2010-2014 között kitalálták, hogy a technikumból szakgimnázium legyen, majd 2020/2021 tanévtől újból technikum lett. A legújabb dili szerint a korábbi 4+1 éves képzés helyett az érettségi 5 éves lett és “emelt szintű” szakmai érettségivel zárul, de szóbeli vizsga nélkül. A korábbi technikus képzésben alkalmazott írásbeli és szóbeli vizsga 51% helyett elég lesz 41%-ot teljesíteni csak írásban az elégségeshez, abból is egyértelműen látszik a minőségromlás.

Az új képzési formánál a 10. osztály végén alapvizsgát kell tenni, ami a vicc kategóriába tartozik. A tanulók zöme ugyanúgy nem tud semmit mint korábban, közben az integráció változatlanul erőltetve van. Mindenáron erőltetett integráció régen megbukott, mert az együtt haladásra nem képesek mindenkit visszahúznak, egyértelmű jelek vannak a tudatos elhülyítésre. A plusz 1 év beiktatása sokszor nem elég a sajátos nevelésű igény esetén, mert általános iskolai több éves lemaradást nem lehet később ilyen módon pótolni.

Az elmúlt 12 év alatt addig kenték-fenték a szakképzést, hogy a végén legalább 30%-ban funkcionális analfabéták kerülnek ki 20 évesen az iskolából akikre gyakorlatilag sehol nem tartanak igényt. Közben megszüntették az OKJ-s képzést, lett helyette SZJ szakma jegyzékes képzés, ami lényegében ugyanaz csak most más néven hívják a szakmákat. Az új képzési formában megszüntettek számos korábbi szakmát, elneveztek új néven vagy összevonták, differenciálták és így lett a villanyszerelő szakmából is három szakterület. A legnagyobb igény az épületvillanyszerelő szakmára van, a karbantartói munkakörben is legtöbbször a villanyszerelő szakmát szokták kérni munkavédelmi okok miatt és csak ezt követi az egyéb épületgépészeti szakmai ismeret, végzettség.

2022. decemberben indult egy 4 fős kísérleti szegregált szakmai oktatás. Mind a 4 hallgatónak van integrált helyen szerzett érettségi bizonyítványa, különféle szakmát tanultak szakgimnáziumban amiből gyakorlatilag semmit nem tudnak. Mind a 4 hallgató “diszes” & “pszi” & különböző mértékben hallássérült, ami halmozott SNI-t jelent. A képzés finanszírozása vegyes, közvetlen állami finanszírozás csak részlegesen van benne. 

A szakmai papír megszerzése felnőttképzőben történik (első képzés ingyenes) egy kb. 10 hónapos tanfolyamon, ahol az “ép” hallgatók is csak papírt szereznek, mert önálló munkát a 10 hónapos képzés után senki nem tud végezni. Minden SNI hallgatónak a 10 hónapos felnőttképzési tanfolyam ideje alatt egyéni oktatás van szervezve, amit egyénileg külön-külön önállóan finanszíroznak az őket foglalkoztató vállalkozások, ezzel van biztosítva az egyéni fejlesztést, a megfelelő szintre hozás.

A tanfolyam elvégzése után az őket foglalkoztató cégek összefognak és a csoportos duális képzésüket un. on-the-job-training formában közösen tovább finanszírozzák, így várhatóan 3-4 év alatt lesznek képesek az önálló munkavégzésre szakmunkások. Mennyibe kerül? Nagyon sok pénzbe. Ezt az államnak kellene finanszírozni, ha valódi esélyegyenlőség és valódi minőségi oktatás lenne, kettős szakképzettséggel rendelkező tanárokkal. Optimalizált csoport létszám, alaposan megválogatott SNI tanulók, tárgyi és személyi feltétel a siker kulcsa.

A szegregált oktatási tevékenység tartalmát befolyásoló tényezők: a sajátos nevelési igényű hallgató életkora, fogyatékosság típusa, súlyossága, egészségi, pszichés és egészségügyi állapota, fejleszthetősége, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei.

http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/7124/1/utmutato-az-integralt-es-inkluziv-oktatashoz.pdf
“További nehézséget jelent, hogy a gyógypedagógusok és a többségi pedagógusok szinte alig találkoznak, a közös tervezésre, megbeszélésre, értékelésre nem jut idő, a gyógypedagógiai támogatás nem tud kihatni az osztálytermi folyamatokra.” … “A két szakember közös jelenléte a tanítási órák egy részén, nagy mértékben elősegítheti a differenciálás megvalósulását.”

Egy fejben kell lenni a szakmai pedagógia és a gyógypedagógia ismeretnek és a szakmai képzésnél fel kell adni a mindenáron erőltetett integrációt. Nem szabad erőltetni a megoldhatatlant, különösen a halmozottan SNI tanulók esetén, a magas gyakorlati óraszámot (70-80%) igénylő manuális-vizuális készséget igénylő szakmánál, mert a halmozott SNI tanulóknak sokkal több időre van szükség az ismeretek elsajátításához az épekhez viszonyítva.

A szegregált oktatás előnyei:

1. Szakszerű, speciális, személyre szabott módszerek alkalmazása. Megnézem, hogy hol van még egy olyan hely ahol mérnöktanár – közeljövőben gyógypedagógus (kettős végzettségű oktató) végez személyre szabott egyedi oktatást, illetve kis létszámú (4-6 fő/csoport) csoporton belül differenciálást. Ilyen nincs sehol Magyarországon, mert mindenkit egy kalap alá akarnak “integrálni” akár lehet, akár nem, aztán tömegesen megbuknak a vizsgán vagy el se jutnak odáig.

2. Valósan akadálymentes környezet, különféle segítő eszközök amire a tanulónak a beszéd megértéséhez segítségre van szüksége, a megfelelően páramentesített környezet amiben nem rohad szét néhány év alatt a hallókészülék. Fontos a megfelelő akusztikai környezet, fényviszonyok, artikuláció, beszédtempó, szemkontaktus, kifejező mimika, testtartás, gesztikuláció, stb. Szükséges a vizuális információk a feliratozott videó, a full duplex minden hallgató között kétirányú FM adó-vevő készülék használata, hogy mindenki követni tudja a soron következő beszélőt a csoportban. Szükséges a beszédfelismerő szoftverek alkalmazása. Előzetesen átküldött tananyag vázlat van, az előadás alatt külön nem kell jegyzetelni, mindent megkapnak írásban. Az előadás vizuális bemutatással van minden esetben a rövid és lényegre törő szöveges leírással. A szakmai képzésnél nem megkerülhető az angol szakmai idegen nyelvi fogalmak megismerése, de a fordítást mesterséges intelligencia segíti. Nem kizárólag a lexikális tudás megszerzése a cél, a poroszos frontális oktatás ideje lejárt. 

3. Nagyobb szabadság van az elvárások teljesítésének módjában, tananyagok célirányos adaptálásában, a támogató  és részben finanszírozó cégek bevonásával. A képzés az egyéni személyre szabott oktatással indul, ehhez kapcsolódik a megfelelően támogatott “integrált” felnőttképzés ami képesítő vizsgával zárul. A képesítő vizsgát követően indul a kis csoportos valós piaci igényt kielégítő duális képzés on-the-job-training formában az inkluzív munkahelyen, ahol később is dolgozni fog a hallgató.

4. Alternatív infokommunikációs eszközök alkalmazása szükséges ipari gyakorlaton illetve a későbbi munkavégzés során használt zajos gépek használata esetén amikor a hallókészüléket ki kell kapcsolni a 85 dB hangnyomást meghaladó zajos eszközöknél: 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet

8. § (1) A zajexpozícióból származó kockázatokat elsődlegesen a zajforrásnál kell kiküszöbölni, illetve a lehető legkisebb szintre csökkenteni. (2) A zajexpozícióból származó kockázatok csökkentésénél különösen a következőkre kell figyelemmel lenni:

a) más munkamódszerek bevezetése, amelyek kisebb zajterheléssel járnak; b) a lehető legkisebb zajt kibocsátó munkaeszköz kiválasztása, illetve a munkaeszköz zajkibocsátásának csökkentésére szolgáló berendezés alkalmazása; c) a munkahelyek és a munkavégzés helyszíneinek megtervezése és kialakítása; d) a munkavállalók megfelelő tájékoztatása és oktatása a munkaeszközök szakszerű használatáról, a zajexpozíció lehető legkisebb mértékűre történő csökkentése érdekében; e) műszaki zajcsökkentési módszerek: ea) a léghangok csökkentése (például: hangszigetelő burkolattal, tokozással, hangárnyékolással, hangelnyelő fal-, mennyezetborítással), eb) a szerkezeti zajok csökkentése (például: csillapítással vagy szigeteléssel); f) a munkaeszközök, a munkahelyek és a munkahelyi berendezések megfelelő karbantartása; g) a zajexpozíció csökkentése munkaszervezéssel: ga) a zajexpozíció időtartamának és intenzitásának korlátozása, gb) megfelelő munkarend, a szükséges pihenőidők beiktatása.

A kikapcsolt hallókészüléknél 16 csatornás FM adó-vevő egységet kell alkalmazni. Minden gombhoz rendelni kell egy rövid utasítást amit vibro-taktilis úton kell biztonságosan eljuttatni, mert a vizuális kapcsolat sok esetben a munka jellegénél fogva nem megoldható. Ha szükséges, a csatornák számát tetszés szerint bővíteni lehet.

---

Üzenetküldés: ITT